Egy ilyen dolgot megbocsátani neki? 28/N

32es, ilyen nem lehet. Tudod, a szent gyermek mindig tökéletes ártatlan kis cukiság akinek sérül a pici törékeny lelke ha rászólnak.

Én is ismerek kölköt aki olyan tajparaszt hogy félelmetes, a saját nagyszüleinek görcsben van a gyomra ha megy, de nem lehet rászólni, mert anyuci szerint nincs ezzel semmi baj csak életrevaló a kis kincse. Ja, úgy beszél mint egy kocsis és úgy viselkedik mint egy utolsó hajléktalan.

Megmondanám neki, hogy azért van sok ilyen elcseszett ember, mert nem tudja kezelni az indulatát, agresszióját. Addig biztos nem találkoznék vele, ameddig nem megy indulatkezelési terápiára.

Rákérdeznék, hogy ő nem tartja magát így ebben a formában elcseszettnek? Neki is az kéne, hogy jól megverjék, mert olyan, amilyen, de úgy, hogy kezét-lábát, fogát törjék, ha egy gyerekkel ilyen nagy legény.

És fogadni merek, hogy a gyerektől nem kért bocsánatot, csak tőled.

azért mielőtt azt mondjuk, hogy a fiának változnia kéne így látatlanban, érdemes tudni azt az apróságot, hogy miért káromkodott, és tulajdonképpen mi is volt.

Odament a nagybátyához, aki éppen olvasott, és csak úgy minden előzmény nélkül azt mondta neki, hogy te hülye fasz, eszed annyi, mint egy kisegérnek, vagy valamivel kiprovokálta.

Egyáltalán az is kérdés, hogy mennyi idős a gyereked, hogy tudta-e hogy mit káromkodott, mit jelent az.

Mondok egy példát: az anyámnak van egy szavajárása: a ku-rva. pl. Adjál már egy ku-rva tányért. Nem veszi észre magát, kisgyerek előtt is ezt tolja. Anyjával ment vásárolni, és egyszer csak mondja, hogy kérek egy ku-rva jégkrémet. Nem akart ő káromkodni, neveletlen lenni, csak nem tudta, hogy az a szó mit jelent. A nővérem megkérdezte, hogy hol hallotta, és elmondta, hogy az butaság, és nagy vonalakban hogy mit jelent az a szó, hogy miért értelmetlen így használni.

Tehát indulatkezelési és stresszkezelési terápiára kéne menni a kedves bátyádnak, és a gyerektől is kérjen bocsánatot, de ne csak úgy, hogy "bocsánat, most már örülsz?!", hanem hogy mit hibázott, miért hibázott, és hogy megbánta hogy hibázott, és mit tesz azért, hogy többször ne forduljon elő ilyesmi. Addig szóba se álljon vele.

Félelmetes, hogy mennyien gyűlölik a gyerekeket a családi rovatban. Megütik a gyereket, erre az AUTOMATIKUS gondolat az, hogy a gyerek a hibás, hogy többet is érdemelt volna, és hogy a szülő a helikopter, és nekik kéne bocsánatot kérni az agresszortól.

Amilyen jelzőket használtok egy kilencévesre, a kedves nagybácsi hozzátok is mehetne taslikat osztogatni tiszteletlenségért és csúnya beszédért. Az is szupi és indokolt lenne? Vagy felnőttet már nem menő ütni, mert rosszul viselkedik?

Agyrém, ahogy egyesek gondolkodnak itt! Egy gyerek dolgozza fel, hogy megütik, - mert jaj, nem kell a kis lelki csipkéjét mindentől óvni - de a nagy canga, harmincévestől NORMÁLIS, hogy nem tud feldolgozni dühkitörés nélkül egy sértést.